Az üzemanyagárak adójának emelése miatt kirobbant sárgamellényes tüntetések kezdetének harmadik évfordulóján a francia kormány bejelentette, hogy 100 eurós "inflációs kártérítést" kap a lakosság fele a megemelkedett energiaárak kompenzálására.
Németország mellett Franciaország az Európai Unió másik vezető hatalma: míg előbbiben nemrég zajlottak le a választások, és úgy néz ki, bár vége a Merkel-korszaknak, a német Európa-politikában nem lesz gyökeres változás, addig Franciaországban fél év múlva jön az elnökválasztás, és akár olyan jelölteknek is esélyük van győzni, akik teljesen más irányba fordíthatják az ország és ezzel részben Európa szekerét. Egyre több jelölt jelenti be indulását, miközben Emmanuel Macron regnáló államfő még hivatalosan nem szállt ringbe, ahogy egyelőre a jobboldali Republikánusok sem döntötték el, kit indítanak. Bár a közvélemény-kutatások sokáig azt mutatták, hogy 2017 után újra Macron és a jobboldali radikális Marine Le Pen csaphatnak össze a második fordulóban, időközben feltűnt az elnökválasztás sötét lova, Eric Zemmour publicista, aki bevándorlás-ellenességével és erőteljes kijelentéseivel máris felkavarta az állóvizet, és egyes kutatások szerint Le Pent megelőzve esélye lehet a második helyre – már amennyiben tényleg elindul. A baloldali jelöltek jelen állás szerint nem tudnak majd érdemben beleszólni a versenybe, viszont egy republikánus jelölt komoly kihívást intézhet Macron ellen. Persze erre már az elnök is készül.
A német védelmi miniszter, Annegret Kramp-Karrenbauer szerint Európának el kellene felejtenie azt, hogy képes egyedül megvédeni magát az Egyesült Államok és a NATO támogatása nélkül – írja a Politico.
A vásárlóerő kérdése foglalkoztatja jelenleg leginkább a franciákat, s annak alakulása fogja a legfőképpen meghatározni döntésüket a jövő évi elnökválasztáson, jóllehet egyelőre egyetlen elnökjelölt sem fogalmazott meg karakteres elképzeléseket a témában - derül ki az Elabe közvélemény-kutatóintézet felméréséből, amelyet szerdán ismertetett a BFM hírtelevízió.
Magyarország kiemelten fontosnak tartja az Európai Unió bővítésének folytatását és továbbra is elkötelezett támogatója a nyugat-balkáni térség mihamarabbi integrációjának - hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke hétfőn Szarajevóban, a bosznia-hercegovinai parlamenti ikerintézményi program harmadik ütemének zárásán mondott beszédében, az Országgyűlés sajtófőnökének tájékoztatása szerint.
Az utóbbi időben egyre többen hangsúlyozzák egy közös európai haderő létrehozásának szükségességét, amelynek indokaként általában a biztonsági kihívások megnövekedését nevezik meg. Egyre erősebb azonban az a narratíva is, hogy Európa egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy védelmi szempontból kizárólag az egyes nemzetek saját haderejeire, illetve a NATO-n keresztül az Egyesült Államokra támaszkodjon. Bár az EU-tagok többsége egyetért abban, hogy a közösségen belüli védelmi együttműködés erősítése szükséges, ennek mértékét illetően már nézeteltérés mutatkozik a kontinens két legerősebb állama, Németország és Franciaország között. Külön bonyolítja a helyzetet a NATO és az Egyesült Államok lehetséges reakciója egy esetleges európai stratégiai autonómia kapcsán védelmi szempontból.
Több eredménytelen megállapodás után ismét a tárgyalóasztalhoz ülhet Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország politikai vezetése, hogy rendezzék a 2014 óta húzódó orosz-ukrán konfliktust. Az előkészítő telefonhívások már lezajlottak, hamarosan egy személyes csúcstalálkozó szervezése is megkezdődhet. Korábban mind tűzszünetről, mind pedig a konfliktus végleges rendezéséről születtek már megállapodások a szembenálló felek közt, viszont Ukrajna lakossága nem elégedett a rendezésről szóló megállapodással, Oroszország pedig köti az ebet a karóhoz, hiszen a szakadárok számára igencsak kedvező alku született.
Anne Hidalgo párizsi főpolgármester indul a szocialisták jelöltjeként a 2022-es francia elnökválasztáson – jelentette be csütörtökön este Olivier Faure, a Szocialista Párt főtitkára.
Egyre több vezető európai politikus támogatja az egységes, Európai Uniós hadsereg létrehozását, melynek oka egyrészt a biztonsági kihívások komplexitásának növekedése, másrészt pedig az, hogy sokan úgy vélik, nem támaszkodhat már az öreg kontinens kellően Amerika segítségére. Egy ilyen együttműködést igencsak komplikált feladat lenne létrehozni és az sem biztos, hogy sikerrel járna, hiszen a kulturális, nyelvi és politikai különbségek mellett az európai haderők eszközparkja és felszerelése is elképesztően sokszínű, ami a hadászatban kifejezetten hátrányos tényező. A kihívások ellenére már több kezdeményezés elindult közös európai dandárok létrehozására, illetve a nagy hadiipari cégek is igyekeznek szorosabbra fűzni együttműködésüket.
Rendkívül fontos értekezletet tartottak a szlovéniai Brdo pri Kranjuban, amelyen az EU-tagországok és a nyugat-balkáni térséget alkotó országok állam-, illetve kormányfői vettek részt. A találkozó témája a nyugat-balkáni térség országainak lehetséges EU-csatlakozása volt. Annak ellenére, hogy többen reménykedtek abban, hogy valódi áttörés születik a kérdésben, végül még egy céldátumot sem sikerült elfogadni a csatlakozás időpontját illetően. Ezt elsősorban a politikai és gazdasági reformok hiányával indokolták, ugyanakkor leszögezték, hogy a Nyugat-Balkán országainak helye az EU-n belül van, ennek demonstrálására pedig egy több milliárd eurós gazdasági csomagot is elfogadtak. Tény azonban, hogy a mostani csúcs ismét a felszínre hozta a közösség egyik régi dilemmáját, amely a bővítés és az elmélyítés kérdése között húzódik. Közben azonban az EU-nak ügyelnie kell arra is, hogy tartózkodó álláspontjával ne szolgálja ki a kínai vagy orosz befolyás térnyerését a régióban.
A nemrég megkötött AUKUS-megállapodás igencsak fájdalmasan érintette Emmanuel Macron francia elnököt, nemcsak az ausztrálok által lemondott tengeralattjáró-vásárlás miatt, hanem azért is, mert veszélyben látja ambícióit arra vonatkozóan, hogy Franciaország meghatározó hatalom legyen az indiai-csendes-óceáni térségben. A francia elnök most az Európai Uniót igyekszik maga mellé állítani, amely éppen nemrég tette közzé hivatalos stratégiáját a régióval kapcsolatban. Szakértők szerint ugyanakkor kétséges, hogy a többi uniós tagállamnak megérné komolyabb szerepet vállalni a két óceán térségének ügyeiben.
Emmanuel Macron a hivatalában fogadta kedden Antony Blinken amerikai külügyminisztert, akivel azokról a "konkrét döntésekről" egyeztetett, amelyeket a francia államfő a hónap végén kíván bejelenteni Joe Biden amerikai elnökkel együtt az úgynevezett tengeralattjáró-ügy miatt kialakult diplomáciai válság megoldására - közölte az Elysée-palota.
Egyre intenzívebben folytatódnak a koalíciós tárgyalások a német választást követően, miután mind az SPD, mind pedig a CDU/CSU feltett szándéka a kormányalakítás. Jelenleg mindkét nagy párt alig várja, hogy leülhessen tárgyalni a két királycsináló tömörüléssel, az FDP-vel és a Zöldekkel. Ugyanis mindkét kisebb párt elengedhetetlen egy kormányzóképes többséghez. Ahhoz azonban, hogy ez megvalósuljon, először az FDP-nek és a Zöldeknek kell megegyezniük egy közös politikai platformról, ami nem lesz könnyű feladat. A látszat ellenére azonban számos olyan terület van, ahol a két párt közelebb áll egymáshoz, mint az gondolnánk.
A közép-európaiaknak nagyobb befolyást kell kapniuk a politikai döntésekben is, csak a német-francia tengellyel nem lehet többé működtetni az Európai Uniót - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilapban szombaton megjelent interjújában.
Az utóbbi napokban igen fontos geopolitikai fejlemények zajlottak le a világban, amelynek részeként soha nem látott katonai együttműködést alapozott meg az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Ausztrália. Az úgynevezett AUKUS-megállapodás megszületésében azonban, ha akaratlanul is, de sokkal nagyobb szerepe lehet Kínának, mint azt többen gondolnák. A három ország között köttetett megállapodásnak ráadásul nagyon fontos következményei lehetnek egy esetleges közös európai védelmi politika megvalósítása szempontjából is.
Európának fel kell hagynia a naivitással és le kell vonnia a következtetéseket az Egyesült Államok új stratégiáit illetően, amelyeket a Kínával való rivalizálás határoz meg - jelentette ki kedden Emmanuel Macron francia államfő az úgynevezett tengeralattjáró-ügy kapcsán, miután stratégiai megállapodást kötött Görögországgal a Földközi-tengeren, amelynek keretében három hadihajó eladásáról is szerződést írt alá a két ország vezetője.
Franciaország és Görögország komoly katonai megállapodás köt a nagy port kavaró tengeralattjáró-botrányt követően. A megállapodásnak többek közt hadihajók és vadászrepülők eladása is részét képezi – írja a Politico.
Tojással dobták meg hétfőn Emmanuel Macront a közép-franciaországi Lyonban, a vendéglátóipar egyik nemzetközi rendezvényén. A tojás a vállán érte a francia államfőt, de nem tört össze. A tojásdobálót a helyszínen előállították.
Franciaország megduplázza a szegény országoknak adott oltóanyagadagok számát, a program keretében 120 millió adag koronavírus elleni vakcinát adományoz, a dupláját a korábban tervezettnek - ígérte a francia elnök szombaton.
Az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek meggyűlhet a baja egy új német kormánnyal, ha az SPD nyeri a választást, de egy Angela Merkel nélküli CDU-val sem lenne problémamentes viszonya a politikusnak – írja a Politico.
Nem csillapodik a szamárköhögés terjedése, ez már hivatalos mércével is lassan járványnak nevezhető.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
